BARBADOS

Barbados a Karib-tenger Kis-Angli�ja, de nem annyira, hogy az ott lak�k kedvenc helyi �dess�g�ket, a rotis-t alm�s pit�re cser�lj�k. A helyiek, a bajan-ok - ahogy magukat h�vj�k - sokkal ink�bb test�kre szabt�k, semmint �tvett�k az angol kult�r�t. Ezt az els� helyi krikett meccsen azonnal �szre lehet venni. A hagyom�nyos angol j�t�kot itt egy kicsit m�s ritmusban j�tssz�k. Mindazon�ltal minden egyh�zk�zs�gben tal�lunk r�gi, kobol �p�lt anglik�n templomot, a szombati l�versenyek is pontosan kezd�dnek �s Erzs�bet kir�lyn� portr�ja is ott f�gg minden falon. Barbadoson a f� �zlet�g a turizmus. T�k�letesen keverik bevett eur�pai szok�sainkat pont annyi helyi �rdekess�ggel, hogy exotikusnak t�nj�n de ne legyen t�l t�m�ny. Sz�val, ha olyan szigetet keresne a Karib-tengeren, ahol eur�pai szok�sait, az �jszakai �letet �s a v�zi sportokat nem kell elfelejtenie, akkor Barbados a legide�lisabb hely. Azok, akik �rintetlen ter�leteket �s j�ratlan �sv�nyeket keresnek, menjenek egy m�sik szigetre.

Ter�let: 430 km².
Lakoss�g: 257 000 f�.
N�ps�r�s�g: 597,9 f�/km².

F�v�ros: Bridgetown.
�llamforma: alkotm�nyos monarchia.

P�nznem: 1 barbadosi doll�r = 100 cent.
Hivatalos nyelv: angol.
Egy�b besz�lt nyelv: francia.
N�pek: n�ger (80%), mulatt (15%), eur�pai, indiai (5%).
Vall�sok: protest�ns (70%), r�mai katolikus, egy�b (30%).
Legn�pesebb telep�l�s: Bridgetown 10 000 (102 000).

�ltal�nos le�r�s
Bridgetown Barbados f�v�rosa a sziget egyetlen term�szetes kik�t�je, a Carlisle �b�lben fekszik �s egyben a sziget f� kereskedelmi �s �zleti k�zpontja. A v�ros megtekint�s�re sz�nt id� nem kell, hogy sok legyen; csak n�h�ny "musz�j-l�tni" nevezetess�g tal�lhat� itt. A v�ros arculata �rdekes kever�ke a modern �s gyarmati �p�t�szetnek, a f� utc�kon a brit monumentalista �p�t�szet �r�ks�ge l�that�, m�g a mell�kutak lak�negyedekbe vezetnek sok-sok rum bolttal szeg�lyezve. A brit �p�t�szet eml�kei k�z�l kiemelkedik a Parlament �p�lete valamint az anglik�n katedr�lis. A legmeglep�bb �p�let a v�rosban a 19. sz�zadi zsinag�ga, melynek elso el�dj�t az 1600-as �vekben emelt�k, mikor 300 zsid� lakosa volt a szigetnek. A k�lt�ri l�tv�nyoss�gok k�z�l kiemelhet� a Careenage, egy �jszer�, az �v�ros sz�v�be beny�l� �b�l, tele haj�kkal �s a Queens Park. A haditechnika rajong�i keress�k fel a hely�rs�g �p�let�t, mely a 17. sz�zadban szolg�lt az angolok t�maszpontj�ul, er�dj��l. Jelenleg m�zeum �s sz�mos r�gi �gy� ki�ll�t�sa tekinthet� itt meg. A sziget t�rt�nelme ir�nt �rdekl�d�k keress�k fel a Barbados M�zeumot. A v�rosn�z�s ut�n a legjobb kikapcsol�d�s a f�nyes Baxter �t, hol a helyi konyha �s rumk�sz�t�s remekm�veib�l v�logathatunk. Holetown A sziget legr�gebbi v�rosa, az 1620-as �vekben alap�tott�k, de ezt modern �p�leteir�l els�re nem �llap�thatjuk meg. Jelenleg a sziget turisztikai k�zpontja. A v�ros t�rt�nelm�b�l legt�bbet a Szt. James templom kaphatunk, mely hab�r a 19. sz�zadban �p�lt mag�ban foglalja 17. sz�zadi el�dje maradv�nyait, k�zt�k a h�res harangot, melyen Vilmos kir�ly neve olvashat�. A Folkstone parkban tal�lhat� egy haj�z�si m�zeum, de a tengerparti park egyben a legn�pszer�bb kikapcsol�d�si hely a v�rosban. Sam Lord kast�lya A korall m�szk�b�l �p�lt kast�ly Long Bay d�li partj�n tal�lhat� �s �rdekes, sokat vitatott t�rt�nelemmel rendelkezik. A kast�lyt egy bizonyos Lord Sam �p�tette �s a legenda szerint l�mp�sokat akasztott ki, hogy az �gy t�v�tra csalt �s z�tonyra futtatott haj�kat kirabolja. Hab�r nem f�r k�ts�g ahhoz, hogy a lord gazfick� volt, a t�rt�n�szek vitatj�k a helyi folkl�r eme t�rt�net�t. A lord otthona sokkal ink�bb egy udvarh�zra, mint igaza kast�lyra eml�keztet, mindazon�ltal festm�nyek �s antik b�torok sz�p gy�jtem�ny�vel rendelkezik. St. Lawrence A sziget d�lnyugati partj�n elsz�rva sok kisv�ros tal�lhat�, ahol egyben a sziget legt�bb szer�nyebb, olcs�bb sz�ll�shelye is van, de szint�n gy�ny�r� tengerparttal �s strandokkal. St. Lawrence 15 km-re d�lkeletre van a fov�rost�l �s a leg�letvid�mabb a k�rny�k k�zs�gei k�z�l. Rengeteg sz�rakoz� �s hal�szhely v�rja itt az �rdekl�d�ket. A v�ros partj�n a Dover strandot ragyog� feh�r homokkal �ldotta meg a term�szet. Ap�lyn�l, a part ment�n nyugat fel� s�t�lva, p�r perc ut�n el�rj�k Worthing �s Hastings v�rosait, ahol a feh�r homok� part mellet helyi m�v�szek alkot�sait tekinthetj�k meg.

�ghajlat
Barbados egy �sszevissza harapd�lt k�rte form�j� sziget, 2585 km-re Miami-t�l d�lkeletre �s 860 km-re �szakkeletre a venezuelai Caracast�l. A sziget nyugati oldal�n a part lank�s, homokos; a v�z nyugodt �s t�rkizk�k, m�g a keleti atlanti part szikl�s �s �rv�nyesebb. Barbados t�bb mint 3000 �ra �ves naps�t�ssel b�szk�lkedhet, mik�zben a tengeri szell�k folyamatosan alacsonyan tartj�k a nappali h�m�rs�kletet. A minim�lis �s maxim�lis �tlagos h�m�rs�klet janu�rban 21�C �s 30�C, j�liusban 23�C �s 30�C. A febru�rt�l m�jusig terjed� id�szak a legsz�razabb, j�lius a legcsapad�kosabb, amikor �tlagosan 18 nap esik sz�mottevo csapad�k. Ezzel szemben a legsz�razabb �prilis, amikor csak �tlagosan 7 nap sz�m�thatunk csapad�kra.

K�PEK